Tükörjáték
A rétre bársony este
jő,
titok-homály a
keszkenő.
A szél ölére dől a
nád,
ha várja már az éjszakát.
Ma elpihenni kész a
táj,
de dalra kél a
békaszáj.
A kertbe macskaláb
oson,
s a hold az égi
láposon
fürödni vágyva,
próbaképp
az égvilági tóba lép.
Töméntelen ma kincse,
hát
arany pereg, rubint,
achát.
Irigyli lent a
víztükör
- bolond a szél, mer’
összetör -
de fuldokolva jót
nevet
a hold a réti tó
felett.
2012. 03. 11.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése